Itt jár Csongrádi Kistérség
JA slide show

Csongrádi kistérség

E-mail

Általános adottságok


A Csongrádi kistérség Csongrád megye északnyugati részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyásánál - Budapesttől 109 km-re, Szegedtől 38 km-re -, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál helyezkedik el.

A kistérséget keletről a Tisza, illetve a Szentesi kistérség, délről a Kisteleki kistérség, nyugatról a Kiskunfélegyházi kistérség és északról a Kunszentmárton-Tiszaföldvári kistérség határolja. Területe 339,24 km2, lakosainak száma 25.025 fő. A kistérséget négy település alkotja: Csongrád város (18.787), Csanytelek község (3.002), Felgyő község (1.367), Tömörkény község (1.869). A településrendszer jellegzetes eleme a kiterjedt és sűrűn lakott tanyavilág.

A kistérség főbb adatai
A Csongrádi kistérség nem túl szerencsés természeti erőforrások tekintetében. Ipari nyersanyag nincs, viszont jól hasznosítható, értékes termőterületek vannak, felszíni és felszín alatti vizekben bővelkedik és vannak az Alföld ősi képét sok helyen őrző táj és természeti értékei. A Tisza és a Körös völgye természetes kapocs: az Alföld tájainak, természeti értékeinek összekapcsolásában, az idegenforgalomban, a szállításban és kistérségünk más régiókhoz, kistérségekhez való kapcsolódásában. A kistérség egész területe síkvidék. Legfontosabb folyóvizek: a Tisza és a Hármas- Körös. A Körös Csongrádnál éri el a Tiszát. A torkolat és környéke egyedi idegenforgalmi lehetőséget biztosít ezzel a térség számára.

A Csongrádi Kistérség közlekedés-földrajzi adottságai jók: a legközelebbi transzeurópai (IV.sz.) közlekedési folyosóhoz az M5 autópályához való csatlakozás lehetősége adott (Csongrádtól 27 km), a fővárosi és megyeszékhelyi tömegközlekedési kapcsolat közvetve, illetve közvetlenül biztosított, a legközelebbi romániai és szerbiai határátkelők elérhetősége megfelelő, ugyanakkor csak Csongrád rendelkezik vasúti közlekedéssel. A folyami hajózásba való bekapcsolódás lehetősége adott, a légi közlekedésbe való bekapcsolódás megoldható.

A lakónépesség változása az utolsó 10 évben (%)


A kistérség gazdasági szerkezete nem homogén. Míg a kistérség községeiben túlnyomórészt a mezőgazdaság dominál, Csongrádon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mellett tradícióra épülő, karakteres, fejlődő feldolgozóipar áll, kialakult humán és műszaki infrastruktúrával. A kistérség és a város mérete, jellemzői jelenleg a vidékfejlesztési irányt is lehetővé teszik, emellett az iparfejlesztést is érdemes és fontos megemlíteni, mely elősegíti a kistérség versenyképességének növelését, magasabb szintű foglalkoztatottság és jövedelmek elérését.